Mit csináljak a gyerekkel?

Tüske Ágnes pszichológus

mitcsinaljakagyerekkel.hu

Légzésgyakorlatok stressz esetén

2018. szeptember 25. | 15:39:04

Szikla szélén álló ember

Egyszerű könnyen elvégezhető légzésgyakorlatok segíthetnek a feszültségek oldásában.

Szép Ferenc jógaoktató /www.szepjoga.hu/ elmondása szerint normál esetben a percenkénti légzésszám férfiak esetében 16-18, mi nők percenként 18-20-at lélegzünk. Amikor stresszesek vagyunk a légzésszámunk megnő.

Ilyen esetben  ha a percenkénti légzésszámot le tudjuk csökkenteni 8-ra, vagy 4-re – az kedvezően hat a feszültségszintünk csökkentésére.

A percenkénti légzésszám 4-re lecsökkentésére álljon itt egy egyszerű gyakorlat:

  • Mélyen szívd be a levegőt, s közben számoljál magadban 4-ig. Most tartsd bent a levegőt, miközben magadban 4-ig számolsz. Lassan fújd ki a levegőt,4-másodpercen keresztül lélegezz ki.

Fontos lenne napi szinten egy kevés időt, 10-15 percet tudatos légzésre fordítani.

Arra is kell figyelnünk, hogy ne fordítva lélegezzünk.

Fekvő helyzetben a helyes légzéstechnika tehát : belégzéskor a hasunk kidomborodik, tovább lélegezve a mellkasunk is kitágul.

Kilégzéskor a mellkasunk befelé visszasüllyed és a hasat is behúzzuk egy kicsit.

Könnyen ellenőrizhetjük, hogy megfelelő technikával lélegzünk-e, ha belégzéskor a tenyerünket a hasunkra fektetjük, s érezzük ahogy a hasunk belégzéskor megemelkedik, kilégzéskor visszasüllyed.

Séta közben, ülve és állva is végezhetünk légző-gyakorlatokat.

1. Séta közbeni légzés:

  • Belégzés 3 lépés  közben, 3 lépés közben kilégzés. Később, többszöri gyakorlás után már 4 lépésben is fogsz tudni be és kilélegezni.

Ismételd meg mindezt 4-5-alkalommal. Figyeljünk arra, hogy ugyanannyi ideig tartson a belégzés, mint a kilégzés.

2. Ülő helyzetben végezhető gyakorlat:

  • Orron keresztül lassan lélegezz be, majd szájon keresztül lélegezz ki. Ismételd el 4-5-ször.
  • Helyezkedj el kényelmesen törökülésben. Orron keresztül hosszan ,mélyen lélegezz be, majd lassan, mélyen lélegezd ki  a levegőt. Ismételd meg a be –és kilégzést 5-ször.

         Majd képzeld el, ahogy a beszívott levegő megszínesedik, s átjárja az egész testedet. Képzeld el, ahogyan ez színes, fehér vagy kék vagy arany színű levegő kilégzéskor körbejárja az egész testedet.

        Képzeld el ,hogy ez a színes színes, gomolygó, oxigéndús burok körbefon téged. Ez a burok biztonságot ad neked, megvéd téged. Érezd, ahogy tollpihekönnyűvé válik az egész tested, érezd ahogy szinte lebegsz ebben a burában. 

      Maradj ebben a fényburában addig , ameddig kényelmesnek érzed.

     Amikor be akarod fejezni, néhány mélyebb légzés után nyisd ki a szemed.

  • Ezt a gyakorlatot minden nap ismételve meg fog erősödni a hatása.

Tüske Ágnes

pszichológus, relaxációs tréner

Pszichológiai tanácsadásra bejelentkezés: 30/216 9104  telefonszámon vagy a tuske.arhivum@gmail.com email címen.

Helyszín:

  • Budapest, XII. Beck Ö. Fülöp u. 4. Reikon Magánrendelő (szerdánként)
  • Nagykanizsa, Ady u 35/F (péntekenként)

 

A stressz kezelése

2018. szeptember 17. | 08:36:25

relaxáló cica

Az elmúlt bejegyzésemben arról írtam, hogy a tartós stressz, a feszültségek hatással vannak a gyermekek teljesítményére, lelki és fizikai állapotára.

A viselkedési tünetek mellett felléphet általános fáradtság,figyelemkoncentrációs problémák, teljesítményromlás az iskolában-dolgozatíráskor,feleléskor,versenyeken.

Felnőttek esetében romlik a munkateljesítmény, a munka rutinszerűvé válik.

Ha a stressz hosszabb időn keresztül fennmarad,ott fennállhat a “burnout”, a kiégés veszélye. Mit is jelent a kiégés?

H.J.Freudenberger szerint a kiégés hosszú ideig tartó érzelmi megterhelés, stressz nyomán lép fel. Egy olyan fizikai, érzelmi,mentális kimerülés, ami együtt jár a reménytelenség és inkompetencia érzésével,együtt jár a céljaink elvesztésével.

A stressz érzékenységben, a  stresszre adott reakciókban nagy egyéni különbségek vannak mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében.

Mindez függ az életkortól, a személyiségtől, a családi mintáktól.

A stresszre érzékenyebb emberek esetében nagyobb a kockázata a szív és keringési problémák, betegségek kialakulásának.

Vannak bizonyos élethelyzetek, amelyek feszültebbé, stresszessé  tesznek bennünket.

Gyermekeink esetében ilyen lehet az első osztály megkezdése, a játékos óvodai közeg elhagyása. Az ötödik osztály megkezdése is félelmetes lehet, hiszen sok új szaktanár elvárásaihoz kell majd alkalmazkodni. Problémát jelenthet a középiskolába kerülés, a  teljesen új közösségbe való beilleszkedés.

Nehézséget jelenthet az iskolaváltás, költözés. Természetesen a  családi problémák-haláleset a családban, kedvenc kisállat elvesztése, valamilyen betegség a családban, szülők válása – minden körülmény hatással van a  gyermekek életére.

Szülőként hogyan segíthetünk gyermekeinknek a stressz leküzdésében?

  • Beszélgessünk a megváltozott helyzetről, arról, hogy mivel jár, mit hoz a változás az életünkben.
  • Igyekezzünk stabilitást,biztonságot nyújtani az életkörülmények kialakításával.
  • Próbáljunk több időt együtt tölteni a gyermekünkkel.
  • Segítsünk kialakítani a napirendjét, a napi rutint,hogy minden nap jusson elég idő a pihenésre, alakítsuk ki a nyugodt alvás feltételeit.
  • Fontos gyermekünk önbecsülésének növelése, önbizalmának erősítése.
  • Ne csak a kiemelkedő teljesítményt ismerjük el, dicsérjük meg a gyermeket akkor is, ha kitartóan dolgozik, plusz erőfeszítést tesz.
  • Segítsünk neki megtalálni azt a tevékenységet, ami számára örömet jelent, legyen az zenélés, festés, szerelés, sport, konstruáló játék, gyűjtés.
  • Szoktassuk egészséges táplálkozásra.
  • Tanítsunk meg nekik valamilyen feszültségoldó technikát.

A stressz elleni megküzdésben a jóga, a különféle fizikai aktivitás, a sportok-mind mind segítségünkre lehetnek.

Segítség lehet a relaxáció, az autogén tréning megtanulása.

12-14 éves gyermekek számára szervezek autogén tréning csoportot, további részletekért klikkelj ide.

 

Mit tud a 2 éves gyermek?

2017. szeptember 12. | 11:01:46

A két éves gyermek értelmi képességeire jellemző:

  • Utánozza a mindennapokban látott cselekvéseket, játékkal (pl. törölget, kalapál, porszívózik, kavargat)
  • Már képeskönyvben vagy újságban ismerős tárgyakra rámutat.
  • (pl. kérésre megmutatja a cicát, házat, macit anélkül, hogy a felnőtt segítene).
  • Tornyot épít 3-nál több tárgyból, játékból, kockákat egymás mellé összetol, duplót-legót szétszed, összenyom.
  • Három formát (kör, négyzet, háromszög) alapba beilleszt.
  • Egyszerre 2 különféle játékkal játszik,  két tárgyat értelmes cselekvésben  (pl. a babáját játékautóba, babakocsiba ülteti, ágyba fekteti, játék járművel szállít valamit) – megjelennek a szerepjáték elemei.
  • Felismeri saját testrészeit (legalább hármat), kérésre magán azonosítja a megnevezett testrészeket.

2 éves játszik_3

A nyelvi készségek, kommunikáció jellemzői:

  • Képes az anya által teremtett közös figyelmi helyzetekben bennmaradni akkor is, ha azok egy harmadik tárgyra vagy személyre irányulnak.
  • Kettős utasításokat megért és képes végrehajtani.
  • Passzív szókincse legalább 200 szóból áll.
  • A kislányok legalább 23-30 szavas aktív szókinccsel bírnak (fiúk érése ennél lassúbb).
  • Megjelennek a kétszavas, távirati stílusú mondatok.
  • Téri összefüggéseket is megért már az elhangzó utasításokban (pl. Tedd a szék alá a macit!)

2 éves játszik

A két éves kisgyermek mozgására jellemző:

  • Állásból, kapaszkodás nélkül lehajolva felvesz tárgyakat a talajról, a lépcsőn kapaszkodva mellélépéssel jár.
  • Összerendezett mozgással fut.
  • Labdát rúg.
  • Helyből ugrást kezdi gyakorolni, alsó lépcsőfokról képes leugrani.
  • Álló pozícióból el tud dobni egy labdát.
  • Szívesen firkál, tud vonalat is húzni.
  • Sok kisebb tárgyat pakol be különféle tartókba.
  • Mutatóujját teljesen külön képes mozgatni.
  • Magas tornyokat épít, gyöngyöt pálcára felfűz.
  • Csavaró mozdulatot is utánoz, kupakot lecsavar.

Képek forrása: www.pinterest.com

 

Mit is kell tudni a 12 hónapos babák mozgásfejlettségéről?

2017. augusztus 27. | 09:43:21

A babák ebben az életkorban nagyon mozgékonyak. Élvezik a helyváltoztatást. Már felülnek, ülésben biztonságosan játszanak. Ilyen helyzetben jó az egyensúlyuk. Könnyedén változtatják a testhelyzetüket, az ülés és a négykézláb állás között. Másznak, végtag mozgásuk mászás közben szimmetrikus. Kapaszkodva felállnak. Bútorok mellett, bútorokba kapaszkodva kissé oldalazva lépegetnek.

A finom mozgásokra jellemző, hogy:

  • Finoman, pontosan nyúlnak  a tárgyakért
  • Egyszerre több tárggyal játszanak
  • Apró tárgyakat két ujjas csippentő fogással felvesznek (kenyérfalat, kekszdarab, mazsola, madzag)
  • Céltudatosan ejtenek és dobnak
  • Kezdenek  nagyobb edénybe kisebb tárgyakat bepakolni
  • Kezdik egymásra tenni a játékokat

Az alábbi képeken ötleteket mutatunk a babák fejlesztéséhez.

1 éves mozgásfejlettség 1 éves mozgásfejlettség

1 éves mozgásfejlettség 1 éves mozgásfejlettség

/képek eredete a pinteresten található/

Mit is kell tudni a gyermekek fejlődéséről?

2017. augusztus 24. | 10:11:16

Szülőként sokszor gondolkozunk azon, hogy gyermekünk vajon életkorának megfelelő szinten fejlett-e. Vajon nem késik-e a fejlődése? Mik azok a „tünetek”, amikre érdemes felfigyelni?

Mit tud a 12 hónapos gyermek?

Az 1 éves gyermek értelmi fejlődésére jellemző:
• Elrejtett tárgyat megkeres,
• Tárgyat kérésre átad
• Egyszerű ok-okozati összefüggéseket átlát
• Utánozza a látott mozdulatokat (pl.tapsi-tapsi, pá-pá)
• Kérésre ismerős tárgyra mutat
• Ha valamit szeretne megkapni, amit nem ér el, akkor mutatóujjával rámutat a tárgyra, és hangot is ad hozzá

gyermekek fejlődése

A beszédkészsége,- kommunikációs készsége folyamatosan fejlődik.
Ebben az életkorban szülei és gyakran látott családtagjai hangját felismeri, tekintetét magabiztosan rájuk szegezi.Megérti és felfigyel az anya, apa, nagyi szavakra, maga és testvérei nevére. Több mint tíz egyszerű tárgyat vagy gyakori cselekvést kifejező szót megért, ezeket rámutatással vagy ránézéssel fejezi ki.Egyszerű , gesztusokkal kísért instrukciókat megért, a gagyogást nemcsak a beszédszervek gyakorlásaként, hanem a személyközi kommunikációban is használja
Az ajakkal képzett mássalhangzók mellett megjelennek a nyelvvel képzett hangok is, mint pl. n, t, d, k, g. Néhány tárgyat vagy jelenséget hangutánzó szóval megnevez ,(pl. hamm-hamm).

Mi is jellemzi a 12 hónapos gyermek viselkedését?
• Idegenekkel kezd másként viselkedni, mint az ismerősökkel (pl.tartózkodó)
• Élvezettel nézegeti a tükörképét
• Humorérzéke kezd megjelenni
• Önkiszolgálás terén is fejődik
• A szájához tartott pohárból inni kezd, ajkai a peremre zárulnak
• Állkapocs és ajakmozgás elkülönül, az ajakzárás kialakult
• Együttműködik, és segíteni próbál amikor öltöztetik, vetkőztetik
• Apró falatokat hüvelyk- és mutatóujjával felcsippent és a szájába tesz
• Megjelenik a harapás és a rágás
• Iváskor a poharat döntve megtartja, az ital még mellécsuroghat, de már több kortyot tud folyamatosan inni
• Tisztálkodásnál segít, fogja a szivacsot, a fésűt, a fogkefét, és a megfelelő testrészhez viszi.

gyermekek fejlődése

A képek a pinterest.com tulajdonába tartoznak!

Agytorna a hatékonyabb tanulásért!

2017. június 8. | 22:38:26

Az eredményes tanuláshoz, képességeink hatékony kihasználásához, kreativitásunk megéléséhez mindkét agyféltekére szükségünk van.
A bal agyfélteke gondolkodása logikus, elemzi az összes hallott, látott információt, tudatos kontrollt gyakorol, problémákat old meg, felel a beszéd, az olvasás, írás irányításáért. Az időérzékünkért is a bal agyfélteke a felelős. A jobb agyfélteke működése ösztönös. A jobb agyfélteke felel a megérzéseinkért, kreativitásunkért, fantáziadús gondolkodásunkért, térlátásunkért. Neki köszönhetjük, hogy felismerünk formákat, arcokat, tudunk képekben gondolkodni, felel a humorérzékünkért, zenei képességünkért. A jobb agyféltekének nincsen időérzéke, az időben képtelen eligazodni.
A tanuláshoz, új dolgok elsajátításához szükséges a két agyfélteke összehangolt közreműködése. Az összehangolt működést olyan gyakorlatokkal érjük el, amikor olyan keresztező mozgásokat végzünk, amelyek során a saját testünk felezővonalát átlépjük.
Ezen gyakorlatok végzése mindkét agyfélteke egyidejű működését igénylik. A jobb agyfélteke a test bal oldalának irányításáért, a bal agyfélteke a test jobb oldalának irányításáért felel, s a gyakorlatok hatására egyensúlyba kerül a két oldal működése.

keresztező mozgás keresztező mozgás

Nem csak a tanulási nehézséggel és figyelem összpontosítási problémával küzdő gyermekeknek hatásosak ezek a gyakorlatok.

Jó fejlesztő gyakorlat lehet- az egyszerre, egy időben két kézzel történő tükörkép rajzolás, amikor a két kéznek teljesen együtt kell mozognia. Könnyen követhetjük a rajzolást, ha a két különböző színű ceruzát fogunk kezünkbe. Rajzolhatunk a lap két oldalára díszítő sorokat.

pillangótükörkép rajzolása

Ez a rajzolási mód segíti a két agyfélteke együttműködését, a szem-kéz koordinációt, segít felkészülni azokra a gyakorlatokra, amelyek igénylik a test középvonal keresztezést. Érdemes pár percig végezni az írásra való felkészülésként (házi feladat írása előtt), fogalmazás, verselemzés írása előtt, versírás előtt, kreativitást igénylő feladatok végzése előtt, „művészeti „tevékenységhez való felkészülésre.

Nagyon jó fejlesztő gyakorlat a „lusta nyolcas” rajzolása. Vegyünk egy üres papírlapot, s ceruzát fogjuk abba a kezünkbe, amellyel írunk. A lap közepére helyezzük a ceruzánkat. Innen kiindulva rajzoljunk egy fekvő nyolcast (végtelen-jelet). Fél percig végezzük úgy a gyakorlatot, hogy többször átrajzoljuk a nyolcasunkat.

lusta nyolcas

Ezután vegyük át a ceruzát a másik kezünkbe, s másik irányba rajzolgassuk át a nyolcast többször, szintén fél percen át.
Végül mindkét kezünkbe vegyünk egy –egy ceruzát, s a lapot megfordítva egyszerre a két különböző irányba rajzoljuk a nyolcasokat .

Felhasznált képek forrása:

A testséma fejlesztése!

2015. február 10. | 18:24:02

c8857943f22942b289bd7360e4326788Az iskolaérettségnek az is feltétele, hogy a gyermek képes legyen tájékozódni a saját testén, ismerje a testrészeit,
ismerje fel és azonosítsa a gyermek önmagát, ismerje fel és tudatosítsa a hajszínét, szeme színét.

Játékok, amelyek fejlesztik a gyermek testképét:
1. felnőtt megérinti a gyermek egyes testrészeit , s a gyermek megismétli ezt az érintést a saját testén,
2. felnőtt megnevezi és a gyermek saját magán megérinti a megnevezett testrészt,
3. mindezt megismétli csukott szemmel,
4. színes szalaggal megjelöljük a gyermek jobb-bal kezét, a jobb-bal irányok elsajátításához
5. különböző feladatokat kell végrehajtani jobb, majd kézzel, jobb lábbal, bal lábbal (labdát gurítani, rúgni, karikát felemelni, karikába beleugrani),
6. megismertetjük a gyermekkel a test elülső és hátulsó részeit ilyen instrukciók adásával, mint
„ tedd a labdát magad elé, magad mögé, hátad mögé,
feküdj a hátadra, fordulj a hasadra,
emeld fel a labdát a fejed fölé, tedd a lábad elé,
állj a szék elé, mögé, állj a székre, bújj el az asztal alatt,térdepelj a szék mellé,
mássz át a padon,
7.a gyermek képen rajzoljon meg hiányzó testrészeket,
8. részekből rakjon ki és össze emberke figurákat,
9. tanulja meg az egyes testrészek funkcióját, szemünkkel látunk, fülünkkel hallunk…
10.mutassunk be egyszerű mozdulatsort, amit a gyermeknek meg kell ismételni,
11. bizonyos egyszerű mozgások segítik a testséma tanulását, javítását:
• fejkörzések,
• törzsfordítások, törzshajlások előre, hátra, jobbra, balra
• karkörzés előre-hátra, két karral, váltott karral
• ujjak ökölbe szorítása, ujjak nyitása, zárása
• háton fekvő helyzetben lábemelés páros, váltott lábbal,”biciklizés ”
• járás sarkon, lábujjhegyen
• ugrálás páros lábbal, egy lábon szökdécselés
• papír zsebkendő meztelen lábbal összeszedése
• járás külső talpélen
Mindig jó móka a kézzel, lábbal, talppal festés csomagoló papírra, vászonra, nagy felületre

eredeti kép: https://www.pinterest.com/pin/430656783091781616

Az olvasás,írás, számolás megtanulásához szükséges pszichés funkciók!

2015. január 19. | 17:57:21

A sikeres iskolai beválás , az olvasás, írás, számolás elsajátításának feltétele a megfelelő mozgáskoordináció mellett a pontos vizuális észlelés.
Mit is jelent mindez?
Az iskolaérett gyermek képes különbséget tenni :
• a különböző alakú, formájú, méretű formák között ( kör, háromszög, négyzet stb.)
• képes a színek megkülönböztetésére
• képes adott tárgyak térbeli helyzetének pontos megítélésére
• vizuális ritmust felismer
• megadott formát, színt háttérből képes kiemelni
Egyszerű gyakorlatok, amelyek fejlesztik a vizuális észlelést:
• tárgyakból kirakott minták folytatása ( gyöngyfűzés, pálcikákból sorok kirakása,kártyából minta kirakása, sorminták rajzolása)
• egyszerű mozgássor emlékezetből való visszaadása, utánzása
• hiányos képek felismerése ( mi lehet rajta, mit ábrázolhat, mi hiányzik róla?)
• rejtett figurák, alakzatok megtalálása
• képekből történet kirakása –mi történt először, mi következik utána, hol végződik a történet?
• jobb-bal , fent , lent irányok gyakorlása
• az irányok gyakorlása eszközökkel (fent, lent, jobb oldalt, bal oldalt)
• mágnes táblán képek kirakásával a téri elhelyezkedés gyakoroltatása: mellette, előtte, mögötte, alatta, felette
• lyukacsos táblán vízszintes, függőleges minták kirakása
• a gyermeknek fel kell ismernie a környezetében található különböző formájú, méretű,alakú tárgyakat (milyen kör alakú tárgyat találsz a szobában? )
• a gyermeknek csoportosítania, párosítania kell a tárgyakat (domino játék)
• különböző mintákat kell rajzolni, festeni
• részekből képeket, formákat kell kirakni ( puzzle, legó)
• vizuális mintát kell emlékezetből kirakni
A vizuális érettség, fejlettség hat éves korra általában magától kialakul. Ezen pszichés funkció optimálisan az óvodás korban fejleszthető, alakítható.

A sikeres , vagy sikertelen iskolakezdésről!

2015. január 13. | 07:26:32

Az általános iskolás tanulók 10-15 %-a küzd valamilyen típusú tanulási nehézséggel.
Ezek között a tanulók között lehetnek kifejezetten okos gyermekek is,- akik kiemelkedő értelmi képességeik ellenére, valamilyen részképesség gyengeség miatt, nehezen birkóznak meg az olvasással, számolással, vagy az írással.
Ők folyamatos kudarcnak vannak kitéve, sikertelenek az iskolában, gyenge osztályzatokat kapnak, esetleg bukdácsolnak, teljesítmény zavaruk mellé előbb–utóbb viselkedési zavarok is társulnak, ami tovább nehezíti beilleszkedésüket az osztályközösségbe. A majdani tanulási nehézségre utaló jelek már óvodás korban felismerhetők.

Arra kell törekednünk, hogy olyan gyermekek kezdjék meg általános iskolai tanulmányukat, akik mind mentálisan, mind szociálisan, viselkedésükben érettek az iskolakezdéshez.

Az elkövetkező hetekben arról írok, hogy milyen jellemzői vannak az iskolaérettségnek, s konkrét gyakorlatokat javasolok az egyes megismerő funkciók fejlesztésére.

Az iskolaérett kisgyermek nagymozgása koordinált, egyensúlyérzéke jó, kialakult a kezesség (jobb vagy balkezes), szem-kéz, szem-láb koordinációja jó.

Példák a nagymozgások, finom mozgás fejlesztésére:
• járás, futás különböző irányokba, fordulással , tempó váltással, különböző tárgyak megkerülésével
• ugrások páros lábbal, egy lábon előre-hátra, pl. karikába ugrás
• kúszás, mászás különböző akadályok megkerülésével, különböző akadályokon átmászással
• egyensúly fejlesztése (kiváló játszótéri eszközök vannak), gördeszkán ülve, állva egy kifeszített kötéllel húzza magát, padon kúszik végig a gyermek,fellépés, leugrás padra, kisszékre
• célba dobás, kugli, labdajátékok, lábbal-kézzel különböző formák rajzolása homokba
• gyurmázás, építőjátékok( Legó), papírhajtogatás, ollóval meghatározott minták vágása, formák átírása, másolása
• gyöngyfűzés, papírdarabok összevarrása, különböző formák kiszínezése, minták kirakása
• kézzel-ujjal festés, rajzolás krétával, színes ceruzával nagy felületre pl csomagolópapírra

A stressz hatása a gyermekek életére!

2014. június 3. | 06:13:53

Vannak olyan helyzetek, körülmények, amelyek valamilyen mértékű feszültséget garantáltan keltenek a gyermekekben. Ilyenek lehetnek:
• szülők válása,
• szeretett személy halála (rokon, barát), szeretett kisállat elvesztése,
• költözés, lakhelyváltás,
• iskola-, óvoda váltás,
• iskolai túlterhelés, vizsgahelyzet,
• nem a gyermek képességeinek megfelelő, túlzottan magas, szinte teljesíthetetlen elvárások.

A gyermekek észlelik a stresszt, azonban a stresszre adott reakciójukban egyéni különbségek vannak. Mindezt befolyásolja a gyermek életkora, személyisége, temperamentuma,a családi környezet,a családi minták.

A stressz tünetei is a legkülönfélébb formában jelenhetnek meg esetükben: hangulati labilitás, szeszélyes viselkedés, agresszivitás, dühkitörések, alvás problémák, fejfájás, hasfájás, koncentrációs-, memória-, teljesítmény problémák. Bizonyos szintű szorongás, stressz normális.
Optimális szintű szorongás, feszültség növeli, serkenti a teljesítményt (sportversenyek, vizsga-helyzet, nyilvános szereplés). Túl magas szorongás, a kudarctól való túlzott félelem bénító lehet, gátolja a jó teljesítmény elérését.

Szülőként hogyan segíthetünk gyermekeinknek a stressz leküzdésében?
• Fontos gyermekünk önbecsülésének növelése, önbizalmának erősítése. Ne csak a kiemelkedő teljesítményt ismerjük el, dicsérjük meg a gyermeket akkor is, ha kitartóan dolgozik, plusz erőfeszítést tesz.
• Segítsünk neki megtalálni azt a tevékenységet, ami számára örömet jelent, legyen az zenélés, festés, szerelés, sport, konstruáló játék, gyűjtés.
• Szoktassuk egészséges táplálkozásra.
• Segítsünk kialakítani a napirendjét, a napi rutint,hogy minden nap jusson elég idő a pihenésre, alakítsuk ki a nyugodt alvás feltételeit.
Tanítsunk meg nekik különböző feszültség oldó technikákat: légző-, lazító gyakorlatokat, relaxációs gyakorlatokat,hogy megtanulják a feszültségüket, dühüket csökkenteni, levezetni.

Aktív relaxálás!

2014. május 27. | 07:03:07

Ma olyan feszültségcsökkentő gyakorlatokat mutatok be,amelyek bármilyen helyszínen végezhetők, külön speciális eszközöket nem igényelnek.
Gyerekeknek is könnyen megtaníthatóak. Tanulás közben lazításként végezhetőek.

Amikor stresszesek vagyunk, feszesek a nyakizmaink, a vállizmaink,az állkapcsunk izmai megfeszülnek. Görcsbe rándul a gyomrunk, feszesek a karizmaink, lábizmaink, hátizmaink, derék izmaink, egész testünk feszült.
Az izomfeszültséget jól oldják az aktív relaxációs gyakorlatok.
Előnyük, hogy bármilyen helyszínen végezhetők, nincsen szükség külön eszközökre a gyakorláshoz.

Az ásítás jól oldja a feszültséget. Ásítást tudatosan is előidézhetünk ,az ásítás ragadós lehet. Ásítás során ellazulunk, mély levegőt veszünk, izmaink megnyúlnak, ellazulnak.
A nevetés jó stresszoldó módszer.
Ráncoljuk a homlokunkat, grimaszoljunk az orrunkkal, mosolyogjunk, húzzuk olyan széles mosolyra a szánkat,amennyire tudjuk, lazítsuk el az állkapcsunkat.

A nyakban mutatkozik meg leginkább az izmok feszültsége. A nyakizmok ellazítása a test többi izmát is ellazulásra készteti.
Fordítsák a fejüket nagyon lassan jobbra, majd balra. Ügyeljenek arra, hogy a fordítás csak a második csigolyát érintse, a nyaknak lejjebb nem szabad fordulnia. Végezzék el a fej fordítását mindkét irányba kétszer-háromszor. Ezt követően a nyakizmaink sokkal lazábbak lesznek. Kilégzésre hajtsák előre egy kicsit a fejet, belégzéskor középre vissza, majd kilégzéskor hátra hajlik a fej, az arc az ég felé néz. Végezzük el kétszer-háromszor lassan, lazán a gyakorlatot.

Mozgassuk meg a vállainkat, végezzünk karkörzést előre-hátra, mozgassuk, tekergessük finoman külön külön a vállunkat, miközben körben járunk. Körözzünk lazán, lassan a könyökünkkel (vállra tett kézzel) előre hátra, együtt, majd külön a két könyökkel előre hátra.

Rázogassuk lazán a karunkat, a lábunkat.

Végezzünk laza csuklókörzést mindkét irányba. Mozgassuk együtt ,majd külön a két csuklót. Rázogassuk a kézfejünket, mintha vizes lenne a kézfejünk és a vizet szeretnénk lerázogatni róla.

Nyújtózkodjunk, olyan nyújtózkodó gyakorlatokat végezzünk, amelyek ülve ,állva,de akár séta közben is végezhetők. Nyújtózkodással kinyújthatjuk az összehúzódott izmokat, a feszültség elmúlásával az izmok visszanyerik az eredeti állapotukat.

Szisztematikus relaxációval a stressz ellen!

2014. május 19. | 07:07:02

A szisztematikus relaxációs gyakorlatokkal a test különböző izomcsoportjait megfeszítjük, majd ellazítjuk.
A gyakorlatok elvégzéshez találjanak egy nyugodt, csendes helyet, ahol 10-15 percig várhatóan senki sem fogja megzavarni Önöket. A gyakorlatok ülve végezhetőek.

Olyan ülő testhelyzetet vegyenek fel, amely helyzetben a testük meg van támasztva, nem feszül. Gyakorlás előtt a szoros ruhadarabot (öv, nadrág, szoknya) lazítsák meg.
Gyakoroljanak kb. 10-15 percig.
Minden egyes mozdulatnál számoljanak magunkban 10-ig, s tartsák a feszítést 10 másodpercig. Törekedjenek az egyenletes légzésre gyakorlás közben. tovább >>>

A stresszről!

2014. május 12. | 09:32:07

A legutóbbi blogomban arról írtam, hogy a stressz minden emberre hatással van.
A stressz befolyásolja a gondolkodásunkat, a viselkedésünket, teljesítményünket, testi-lelki állapotunkat.
Mivel mindannyian különbözőek vagyunk-, a stressz is különbözően hat ránk.
Ismernünk kell magunkat, fontos az önismeret, hogy lássuk, hogy melyek azok a tipikus helyzetek, amelyek stressz források az életünkben.
Ennek felismeréséhez gyűjtsük össze, készítsünk egy listát a számunkra stresszes helyzetekről:

• a stressz helyzet pontos leírása ( hol történt, mikor történt, pontosan mi történt)?
• milyen formában észleltem a stresszt?
• ki volt még rajtam kívül érintett ebben a helyzetben(gyermek, házastárs,kolléga…)?
• mit tettem a helyzet kezelésre?
• mi lett mindennek a következménye rám nézve?

Amennyiben sikeresen leírtunk több helyzetet, nézzük meg, hogy vannak-e visszatérő,tipikus stressz források az életünkben.
Figyeljük meg azt is, hogy találunk-e hasonlóságot az egyes stressz-keltő helyzetek kezelésében.
Mindenkinek van valamilyen eszköze, megküzdési (coping) módszere, amelyek alkalmasak a stressz helyzetek leküzdésére. Ezek a módszerek megtanulhatók, elsajátíthatók.
A következő blogunkban néhány tanácsot adunk,néhány könnyen megtanulható gyakorlat mutatunk, amelyek segítséget nyújtanak a stressz helyzetek megelőzéséhez, kezeléséhez.

Címkék

A stressz megbetegíthet ?

2014. március 31. | 09:16:17

Ha olyan helyzetbe kerülünk,amit nem tudunk megoldani,amikor nem eredményesek a megszokott”megküzdési stratégiák”,amiket eddig alkalmaztunk-egész biztosan megjelenik a stressz valamilyen formája.

A stressz sokféle formában jelenik meg.
Düh,harag,szorongás,kedvetlenség,depresszió,motiválatlanság,olyan testi tünetek,mint fejfájás,gyomorfájás,alvászavar,különféle betegségek, az immunrendszer gyengesége, a testsúly változása,általános fáradtság,figyelemkoncentrációs problémák,gyermekek esetében teljesítményromlás az iskolában dolgozatíráskor, feleléskor,versenyeken, agresszivitás,indokolatlan dühkitörések.Felnőttek esetében romlik a munkateljesítmény,a munka rutinszerűvé válik.

A stressz hatással van a teljesítményünkre, a gondolkodásunkra,az érzelmeinkre, az életvezetésünkre, testi működésünkre, egészségünkre.Ha a stressz hosszabb időn keresztül fennmarad, fennáll a burnout-,a kiégés kialakulásának lehetősége.
Mit is jelent a kiégés?
H.J. Freudenberger szerint a kiégés hosszú ideig tartó érzelmi megterhelés, stressz nyomán lép fel.Egy olyan fizikai, érzelmi, mentális kimerülés, ami együtt jár a reménytelenség és inkompetencia érzésével,együtt jár céljaink elvesztésével.
A stresszre való érzékenységben nagy egyéni különbségek vannak, mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében.

A stressz érzékeny emberek esetében nagyobb a kockázata a szív és a keringési problémák, betegségek kialakulásának.
Mindenkinek van valamilyen technikája,”megküzdési stratégiája” a stressz leküzdésére. De ezek a “technikák” megtanulhatók, elsajátíthatók.

Hatékony módszer a relaxáció megtanulása.Relaxációval csökken a feszültség szintünk, nő a teljesítményünk.
Nevelési tanácsadók gyermekeknek szerveznek autogén tréninget.
De a stressz ellen hatékony a jóga, a fizikai aktivitás, a sport,minden örömmel végzett tevékenység.

Álljon itt néhány egyszerű légzőgyakorlat, amely gyakorlatokat néhány percig végezve a feszültségek elolvadnak, az elme megnyugszik.

1.Séta közben szabályosan lélegezz, 1-2-3-4-lépés belégzés,1-2-3-4 lépés lassan fújd ki a levegőt.Ismételd meg 4-5-ször
Ugyanolyan hosszú ideig tartson a belégzés, mint a kilégzés.
2. Ülő helyzetben végezhető gyakorlat : orron keresztül lassan lélegezz be, majd szájon keresztül lélegezz ki. Ismételd el 4-5-ször, vagy
belégzés orron keresztül, magunkban számoljunk kettőig, majd kilégzés szájon keresztül, miközben magunkban négyig számolunk , egy alkalommal 7-10 be-, és kilégzés végezhető.

Milyen az önérvényesítő testbeszéd?

2014. március 24. | 06:41:10

Az önérvényesítő testbeszéd  összhangban van azokkal az érzelmekkel, gondolatokkal, amit közölni akarunk.

Az arckifejezésünknek illeszkedni kell a kifejezett érzelmekhez. Ha boldogok vagyunk, – nyugodtan mosolyogjunk, nevessünk. Ha egy tragikus hír közlése közben a tévében a hírolvasók mosolyognának, nevetgélnének-az összezavarná a nézőket.

A mondanivalónkat megfelelő gesztusokkal kísérjük, ügyeljünk arra, hogy a  gesztusaink ne tereljék el a figyelmet a beszéd tartalmáról. Beszéd közben ne babráljunk a kezünkkel,   ne játszunk a tollal vagy a  kulccsal, ne gyűrögessünk papírdarabokat, ne tördeljük az ujjainkat, ne doboljunk az asztalon, ne rágjuk a körmünket.

Ruházatunk tudatos és ösztönös választás következménye. Ha jó kedvünk van , ösztönösen színes pulóvert, szoknyát, ruhát öltünk. Ruházatunk kifejezheti vallási hovatartozásunkat, értékeinket, életkorunkat. Gondoljunk arra, amikor egy idősödő nő nem tudja a  korát elfogadni és tiniknek való öltözékekben jár. Egy jól megválasztott öltözékkel  elrejthetjük előnytelen testrészeinket.  Az öltözködés segít abban,hogy  (pl. állásinterjú) tapasztaltnak lássanak bennünket.  Fontos, hogy ruházatunk tükrözze a személyiségünket,  s az  alkalomhoz, környezethez, időjáráshoz illő, megfelelő legyen.

Beszéd közben nézzünk a beszélgető partnerre, ne nézegessünk a földre, a távolba messze-  a beszélgető partnerünk feje felett, mellett. A partnerrel való szemkontaktus segít abban, hogy arra összpontosítsunk, amit a másik mond . Azt a benyomást kelti, hogy  figyelünk rá, fontos nekünk a vele való kommunikáció.

Egyenes háttal üljünk, álljunk beszéd közben, de testtartásunk ne legyen merev.Beszéd közben kényelmes  távolságra legyünk a partnertől. Tiszteljük a másik ember személyes terét. Ha a másik ember túl magas, és mi hátrányban érezzük magunkat a testmagasságunk miatt, akkor javasoljuk, hogy inkább üljünk le mindketten beszélgetés közben.

Beszéljünk folyékonyan, egyenletes tempóban és hangerővel, ne harsogjuk túl a másikat. Gondoljunk arra, hogy bennünket is mennyire zavar, ha egy étteremben ülve minden szót hallunk, amiről egy másik asztalnál ülő személy beszél. Ugyancsak zavarba ejtő lehet a harsogó telefonálás. Beszéd közben nyugodtan tartsunk szüneteket. Ne használjunk olyan töltelékszavakat, mint : ” hát, tényleg, izé, nos, tudod, úgy értem…”.

 

A non-verbális kommunikáció ereje!

2014. március 17. | 07:13:40

A  múlt héten arról írtam a blog bejegyzésemben, hogy a gyermekek megfigyelik, utánozzák a viselkedésünket és azt is megtanulják, amit nem akarunk nekik megtanítani. Így van ez abban az esetben is, ha amit mondunk  -nincsen összhangban az érzéseinkkel, gondolatainkkal, amikor “vegyes üzeneteket “küldünk.

Ilyen esetben a testbeszédnek hiszünk, azt gondoljuk igaznak.

Mi szerint értelmezzük a mások által küldött információkat? Egyes kutatók szerint az üzenetek, amiket küldünk 20 %-ban a beszéd tartalmától, 25%-ban a hangerő, hangmagasság, hangszín és 55 %-ban attól függ, hogy mit látunk.

 

Arra biztatom a beszélgető partneremet: ” mondd el, hogy mi bánt, szívesen meghallgatlak  “- ugyanakkor beszélgetés közben másfele nézegetek, firkálgatok, kulccsal játszom, többször ránézek az órámra, terpeszkedem , csúszkálok a széken, piszkálom a körmöm, babrálok a ruhámmal, mobiltelefonon sms-t küldözgetek – ezzel non verbálisan azt jelzem a beszélgető partnernek, hogy ” unatkozom, nem érdekelsz, fejezd már be a mondanivalódat”.

Testbeszéddel azt fejezzük ki, hogyan érezzük magunkat. Jelezhetjük azt, hogy félünk, hogy  zavarban vagyunk, stresszesek vagyunk, félünk, elesettek-, dühösek-, szomorúak-, jókedvűek-, boldogok-,  vidámak vagyunk, unatkozunk.

A járásunk, testtartásunk, fizikai kontaktus és  szemkontaktus másokkal, kézfogásunk, mozdulataink,  személyes tér  ( az a távolság, amit tartunk, amikor egy másik emberrel beszélünk ), arckifejezésünk,  a hangerőnk, hangszínünk, a mód ahogy a levegőt vesszük, frizuránk, ruházatunk, ruházatunk kiegészítői (táska, öv, ékszer) – mind mind fontos elemi a testbeszédnek. Ruházatukkal is  sokféle dolgot kifejezhetünk.

Másképpen öltözünk, ha ruházatunkkal fel akarjuk hívni magunkra a figyelmet, vagy szeretnénk “láthatatlanok lenni”. Ruházattal jelezhetjük a pénzügyi helyzetünket, státuszunkat, képesek vagyunk tiszteletet ébreszteni másokban, tudunk önbizalmat mutatni, tapasztaltnak, tapasztalatlannak látszani…

Az önérvényesítő testbeszéd megfelel a szavaknak, amit mondunk és az  általunk megélt  érzelmeknek. Ha mérgesek vagyunk,  nyugodtan nézzünk mérgesen,- mosolyogjunk, ha boldognak érezzük magunkat.

Az önérvényesítő testbeszéd megerősíti és kiemeli azt, amit szavakkal ki akarunk fejezni, nem zavarja össze a másik embert, a gyermeket.

 

A gyermekek azt is megtanulják, amit nem akarunk nekik megtanítani!

2014. március 11. | 05:38:25

Albert Bandura pszichológus 1961-ben végzett egy érdekes kísérletet, amelyben a gyermekek azt figyelték meg, amint a felnőtt agresszíven viselkedik egy bábuval, (Bobo-baba).
A megfigyelést követően a gyermekek hasonló viselkedést mutattak a babával szemben.
Egy későbbi kísérlet arra is rámutatott, hogy a gyermekek az általuk szeretett személy viselkedését sokkal gyakrabban és szívesebben utánozzák.
Akár önérvényesítően, “asszertíven” vagy esetleg “agresszíven” viselkedünk szülőként bizonyos helyzetekben, az mintául szolgálhat a gyermekünknek.
Az önérvényesítő “ASSZERTÍV” viselkedés nem agresszió.
Amikor az agresszív viselkedésről beszélünk- nem csak a fizikai erőszakra kell gondolnunk.

Nem önérvényesítő, hanem agresszív viselkedés az is,ha:
– mások érzéseit , véleményét nem vesszük figyelembe,
– nem kötünk kompromisszumokat,
– vitában minden áron győzni akarunk,
– azt tesszük, ami nekünk jó,még akkor is, amikor az másik embernek nem elfogadható,
– nem vállalunk felelősséget a tetteinkért, másokat okolunk, hibáztatunk azért, ami velünk történik,
– másokat folyamatosan kritizálunk, megszégyenítünk,ugyanakkor mi semmilyen kritikát nem fogadunk el,
– figyelmen kívűl hagyjuk azt, amit nem akarunk meghallani,
– kiabálunk,
– érzéketlenek vagyunk a másik emberrel szemben, kíméletlenül haladunk a magunk útján,
– megpróbálunk másokban bűntudatot kelteni, a háta mögött hibáztatunk valakit, érzelmi nyomást gyakorolunk a másikra ” ha igazán szeretnél, ezt nem tennéd velem”…( közvetetten agresszív viselkedés)

Gondoljunk arra, hogy mi is mennyire jelentéktelennek,sértettnek, mérgesnek, tehetetlennek, ijedtnek,megalázottnak érezzük magunkat, ha velünk szemben mások agresszíven lépnek fel.

Amikor az elfojtott harag megbetegíti a gyermeket.

2014. január 21. | 20:06:00

Balázs édesanyja fia tanulási és viselkedési problémái miatt jelentkezett családállításra.
A 10 éves fiú szövegértési, matematikai tanulási nehézséggel küzdött, annak ellenére, hogy kifejezetten okos, intelligens fiú volt.
Nem igazán találta a helyét az osztályközösségben, az órák közötti szünetekben nem játszott, szaladgált a többiekkel. Az édesanya elmondta, hogy a kisfiú neurodermitissel küzd (ekcéma egy különleges fajtája),s a foltok elsősorban Balázs tenyerén jelentkeznek. Balázs sokszor eltakarta a kezét mások előtt, mert szégyellte a tüneteit.
Már két éve rendszeresen bőrgyógyász kezelte a fiút, a tünetek időnként enyhültek, azonban teljesen soha sem múltak el.

A családállítás során fény derült arra, hogy Balázs az anya előző házasságából született, a szülők elváltak, amikor a fiú két éves sem volt. Az apa külföldre ment dolgozni, jelenleg is külföldön él. Fiával nem tartotta a kapcsolatot, az elmúlt 8 évben talán háromszor látogatta meg őt. Az anya nagyon haragudott az apára, a miatt, hogy nem akart a fiával találkozni. A családállítás rámutatott arra, hogy Balázs nagy haragot érez az apukája iránt, aki őt „elhagyta”,de ezt a haragot magába zárta, elfojtotta.
Bert Hellinger szerint az ilyen betegségek oka sokszor az elfojtott agresszió. Nem csak a gyermek agressziójáról lehet szó, hanem átveheti a gyerek az apa vagy az anya dühét is, de az anya vagy apa előző partnerének a dühét is, akivel a valamelyik szülő előzőleg rosszul bánt.
Thomas Schafer : Amikor a test jelez című könyvében praxisából olyan eseteket mutat be, amikor a gyermekek tünetét az okozza,hogy valamelyik szülő haraggal gondol a másik szülőre, a partnerre, s ezt a dühöt a gyerek szeretetből átveszi „majd én dühös leszek helyetted anya „.

Ha gyermeked gyakran indokolatlanul megbetegszik, ismétlődően ugyanazokkal a tünetekkel küzd, viselkedési, tanulási nehézsége van, magányos, motiválatlan, nem találja a helyét – családállítással felderíthető, hogy mi áll a problémái hátterében.
Családállítás csoportba jelentkezés
http://mitcsinaljakagyerekkel.hu /aktualis/

A dicséret hatása a gyermekek teljesítményére és viselkedésére!

2013. szeptember 19. | 05:24:11

Sok helyen olvashatjuk azt, hogy a gyermekeket dicsérni és ösztönözni kell, hogy erőfeszítésre sarkalljuk őket, hogy le tudják győzni  a nehézségeket és el tudják viselni a kudarcokat.

Pár hete egy érdekes írást olvastam arról, hogy a nem megfelelő dicséret negatív hatással lehet a gyermekek viselkedésére, teljesítményére. A cikkben egy amerikai kutató, (Carol Dweck) kifejezetten okos, intelligens, okos ötödikes gyermekekkel végzett kísérletéről olvashatunk. 

  •           A kísérlet első szakaszában intelligencia tesztet töltöttek ki a gyerekek. Ezt követően a gyermekek egyik csoportja azt az információt kapta a kutatóktól, hogy azért oldották meg ilyen kiváló eredménnyel a feladatokat, mert ők „nagyon ügyesek ebben”. A másik csoportba tartozóknak azt jelezték vissza a kutatók, hogy azért lettek jók az eredményeik, mert „nagyon keményen dolgoztak”.
  • ·         A kísérlet második szakaszában a gyermekek dönthettek arról, hogy második körben könnyű feladatokat kapnak, vagy egy olyan tesztet oldanak meg, ami nehéz feladatokat tartalmaz, viszont a megoldásából sok tapasztalatot szerezhetnek. Azok a gyermekek választották a nehezebb feladatokat, akiket erőfeszítéseik miatt dicsértek. Az okosságukért megdicsért gyermekek viszont nem mertek kockázatot vállalni, ők a biztonságra mentek és a könnyebb feladatokat választották.
  • ·         A kutatás harmadik szakaszában mindkét csoportba tartozó gyermekek olyan nehézségű feladatot kaptak, amelyeket egyikük sem tudott megoldani. A kutatás meglepő eredményt hozott. Azok a gyermekek, akiket „okosságukért” dicsértek meg –nagyon nehezen tűrték a kudarcot, sikertelenségüket megélve teljesen letörtek, sokan közülük azt élték meg, hogy nem is olyan „okosak, tehetségesek”, sőt a következő tesztsor megoldásakor teljesítményük is romlást mutatott. 

A fentiek is azt támasztják alá, hogy mennyire fontos az, hogy mindig pontos visszajelzést adjunk a gyermeknek magatartásáról, teljesítményéről.  A „ma jól viselkedtél, ma ügyes voltál” – mondatokat nehéz értelmezni. Helyette ilyen dicséreteket adhatunk gyermekünknek:

„ Ma büszke voltam rád, hogy kölcsön adtad a kedvenc játékodat a testvérednek.”

„Megdicsérlek, mert az iskolatáskádba egyedül bepakoltad a könyveidet, füzeteidet.” 

 A teljes cikket itt olvashatod:

http://divany.hu/poronty/2013/08/14/iskolakezdes_ne­_mondja_a gyereknek_hogy_okos/

 

 

 

 

    

 

 

A sikertelen iskolakezdésről !

2013. augusztus 12. | 16:33:56

36984_alvo-gyerek-180x-d0002F53080ea33c32d3d

Az általános iskolában tanuló gyermekek
10-15%-a különböző típusú és súlyossági fokú tanulási problémákkal küzd,amelyek megfelelő segítség hiányában életesélyeiket jelentősen korlátozzák.
Ezen gyermekek iskolai pályafutásuk alatt számos kudarcot élnek meg, bukdácsolnak, évet ismételnek, gyenge osztályzatokat kapnak – mindezt azért, mert pedagógiai szempontból ők speciális segítséget igényelnek. A teljesítményzavarok mellé társuló viselkedési problémák tovább nehezítik a gyermek és környezete kapcsolatát.
tovább >>>