fbpx

4/6 – Érzelmi érettség

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email

Miért kell érzelmileg és viselkedésben is érettnek lenni az iskolakezdéshez?

A sikeres iskolai beválásnak feltétele a gyermekek iskolára való alkalmassága. A 6-7 éves kor a legalkalmasabb az iskolakezdésre.

Nemzetközi és hazai vizsgálatok azt is mutatják, hogy a gyermekek sikeres iskolai beválását nem lehet csak az értelmi fejlettségi, az intelligencia szint szerint előre megjósolni. Problémát okozhat az is, ha egy gyermek viselkedésbeli éretlenséggel kerül iskolába, hiszen mindez beilleszkedési zavarokat okozhat, ami akadályozhatja a tanulást, az elsajátítást, s negatívan befolyásolja a tanuláshoz, de még az osztálytárshoz történő alkalmazkodást is.

De a kezdeti tanulási nehézségek is vezethetnek viselkedési zavarok kialakulásához. Ezek a gyermekek iskolai pályafutásuk során számos kudarcot élnek meg, gyenge osztályzatokat kapnak, tanulási nehézségeik mellé a későbbiek folyamán magatartási és viselkedési problémák is társulnak. Ezeket a gyermekeket általában nagyfokú szorongás jellemzi, a konfliktusokat, feszültségeket nehezen tűrik. 

Az agresszivitás, bohóckodás, érdektelenség, közönyösség egyaránt jellemző lehet a szociálisan éretlen gyermekek viselkedésére. Ezek a viselkedésformák a gyermekek közösségbe történő beilleszkedését nagyon megnehezítik. A gyermek kedvezőtlen osztálybeli pozíciója a tanuláshoz való viszonyát nagy mértékben befolyásolja. A kisiskolás korban viselkedési problémákkal küzdő gyermekek serdülő korukban sokkal veszélyeztetettebbek a deviáns viselkedéssel kapcsolatban. 

Milyen a szociálisan érett gyermek viselkedése?

  • A viselkedésében érett gyermek társaival és felnőttekkel egyaránt képes kapcsolatot teremteni. 
  • Szabályokat elfogad, törekszik azokat betartani.
  • Együttműködik másokkal, esetenként irányítóként viselkedik közösségben.
  • Érdeklődő, motivált gyermek, aki szeretne jól teljesíteni. 
  • Feladatokat önállóan, segítség nélkül vagy kis segítséggel végez.
  • Figyelmét képes 10-15 percig legalább egy dologra koncentrálni. 
  • Nyugodt, kiegyensúlyozott gyermek, akit a kudarc sem tör le.
  • Sikertelenség esetén- ha el is keseredik, újra próbálkozik.

A viselkedési érettség, szabálytudat kialakítása a szülők által, otthon kezdődik, s mindez egy hosszabb folyamat eredményeként alakul ki. 

  • Sokat segítünk a gyermeknek, ha otthon kialakítunk egy napirendet, szabályrendszert. A napirenddel kialakítunk egy rutint, a már megtanult, begyakorolt dolgok, tennivalók ismétlése segít a napunkat strukturálni, magabiztossá teszi a gyermeket, csökkenti a szorongását, félelmeit. A gyermek játékosan megtanulja az idejét beosztani, megtanul bizonyos tevékenységeket adott idő alatt elvégezni. A napirend kialakításában két fontos időpont, hogy mikor kell felkelni, és mikor kell lefeküdni. Természetesen, amikor szabadságon vagyunk, s a hétvégén ettől nyugodtan térjünk el, de iskolaidő alatt ennek fixnek kellene lennie. Figyeljétek meg, hogy a gyermeknek hány órás alvásra van pontosan szüksége ahhoz, hogy kipihenten keljen fel reggelente. Mindez egyénenként változik, általában 8-10 óra között mozog. A megfigyeléseitek alapján döntsétek el, hogy hány órakor keltitek fel a kisgyermeket. Azt is vegyétek számításba, hogy vannak olyan gyermekek és felnőttek is természetesen, akiknek nehéz azonnal a jó meleg ágyból kipattanni. Hagyjatok egy kis időt nyújtózkodni, teljesen felébredni. Ne indítsátok kapkodva a napot, legalább egy órát hagyjatok a készülődésre. Ha fél 8-kor el kell indulni az óvodába, iskolába, abban az esetben legkésőbb fél 7-kor kezdjétek el a reggeli készülődést. Próbáljátok a napot nyugodtan kezdeni! Gondoljatok arra, hogy milyen rosszul érezzük magunkat mi felnőttek is, ha a napunk rohanással, kapkodással kezdődik.
  • Törekedjetek arra, hogy a gyermeketek egyedül végezze a reggeli rutint, egyedül mosson fogat, egyedül öltözzön, vegye fel a cipőjét. A legtöbb kisgyermek képes erre, és szívesen megteszi, főleg, ha nem sürgetik. Csak végső esetben segítsünk, ne mi adjuk rá sietve az összes ruhát a gyermekünkre. Hagyjunk elég időt ezekre a tevékenységekre, hiszen az iskolában a testnevelés óra előtt és után is egyedül kell öltöznie. 
  • A kötelességtudat, feladattudat kialakítása is a családban kezdődik. Kapjon valamilyen feladatot, házi munkát a gyermek, amit minden nap meg kell tennie. Előre állapodjunk meg vele, hogy mi is az ő konkrét dolga, pl. lefekvés előtt a játékokat a helyére kell pakolnia, a ruháját bele kell tennie a szennyestartóba, neki kell a vacsorához megterítenie, s ezeket a feladatokat minden nap el kell végeznie. Az elvégzett feladatokért jutalom jár. Ha nem végzi el a feladatait-abban az esetben az lesz a „büntetés”, hogy nem kapja meg az előre beígért jutalmat. Így megtanul felelősséget vállalni. Önállóbbá válik, megéli azt, hogy ha megdolgozik valamiért, azt elismerik. Megtanulja azt is, hogy minden feladatot el kell végezni akkor is, ha rossz napunk van, ha éppen fáradtak vagyunk, vagy nincsen kedvünk „dolgozni”.

Ha szeretnétek arról visszajelzést kapni, hogy vajon milyen területeken kellene a gyermeteket fejleszteni, vegyétek meg az “ENNYI MINDENT TUD MÁR AZ ÉN GYERMEKEM?” tudásanyagot !

A tudásanyagért kattints ide

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A weboldal  megfelelő működése érdekében cookie-kat használ. Erről bővebben az adatkezelési nyilatkozatunkban olvashatsz.