A múlt héten arról írtam a blog bejegyzésemben, hogy a gyermekek megfigyelik, utánozzák a viselkedésünket és azt is megtanulják, amit nem akarunk nekik megtanítani. Így van ez abban az esetben is, ha amit mondunk -nincsen összhangban az érzéseinkkel, gondolatainkkal, amikor “vegyes üzeneteket “küldünk.
Ilyen esetben a testbeszédnek hiszünk, azt gondoljuk igaznak.
Mi szerint értelmezzük a mások által küldött információkat? Egyes kutatók szerint az üzenetek, amiket küldünk 20 %-ban a beszéd tartalmától, 25%-ban a hangerő, hangmagasság, hangszín és 55 %-ban attól függ, hogy mit látunk.
Arra biztatom a beszélgető partneremet: ” mondd el, hogy mi bánt, szívesen meghallgatlak “- ugyanakkor beszélgetés közben másfele nézegetek, firkálgatok, kulccsal játszom, többször ránézek az órámra, terpeszkedem , csúszkálok a széken, piszkálom a körmöm, babrálok a ruhámmal, mobiltelefonon sms-t küldözgetek – ezzel non verbálisan azt jelzem a beszélgető partnernek, hogy ” unatkozom, nem érdekelsz, fejezd már be a mondanivalódat”.
Testbeszéddel azt fejezzük ki, hogyan érezzük magunkat. Jelezhetjük azt, hogy félünk, hogy zavarban vagyunk, stresszesek vagyunk, félünk, elesettek-, dühösek-, szomorúak-, jókedvűek-, boldogok-, vidámak vagyunk, unatkozunk.
A járásunk, testtartásunk, fizikai kontaktus és szemkontaktus másokkal, kézfogásunk, mozdulataink, személyes tér ( az a távolság, amit tartunk, amikor egy másik emberrel beszélünk ), arckifejezésünk, a hangerőnk, hangszínünk, a mód ahogy a levegőt vesszük, frizuránk, ruházatunk, ruházatunk kiegészítői (táska, öv, ékszer) – mind mind fontos elemi a testbeszédnek. Ruházatukkal is sokféle dolgot kifejezhetünk.
Másképpen öltözünk, ha ruházatunkkal fel akarjuk hívni magunkra a figyelmet, vagy szeretnénk “láthatatlanok lenni”. Ruházattal jelezhetjük a pénzügyi helyzetünket, státuszunkat, képesek vagyunk tiszteletet ébreszteni másokban, tudunk önbizalmat mutatni, tapasztaltnak, tapasztalatlannak látszani…
Az önérvényesítő testbeszéd megfelel a szavaknak, amit mondunk és az általunk megélt érzelmeknek. Ha mérgesek vagyunk, nyugodtan nézzünk mérgesen,- mosolyogjunk, ha boldognak érezzük magunkat.
Az önérvényesítő testbeszéd megerősíti és kiemeli azt, amit szavakkal ki akarunk fejezni, nem zavarja össze a másik embert, a gyermeket.