fbpx

Hogyan tanuljuk meg felismerni és kifejezni az érzelmeinket?

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email

A társas kapcsolatainkban fontos, hogy képesek legyünk az érzelmeinket felismerni,  megfelelően kifejezni. Tudnunk kell az érzelmeinket, viselkedésünket szabályozni, a stresszes, feszült helyzeteket, konfliktus helyzeteket kezelni. Képesnek kell lennünk a másik ember érzelmeit is megérteni, elfogadni, másokra figyelni, más emberek helyzetébe magunkat beleképzelni, másokkal empatikusnak lenni.

Az érzelemi szabályozást utánzással, példa alapján kezdjük el megtanulni. Legfőbb minta a gyermek számára a szülői minta. Így a gyermek számára mintaként szolgál, hogy mi hogyan viselkedünk, ha dühösek, mérgesek, ha fáradtak, szomorúak vagyunk, ha unatkozunk. 

Először meg kell tanulnia a kisgyereknek az érzelmeit felismerni, majd kezelni. Figyeljünk a gyermekre, próbáljuk megérteni az érzéseit. Az érzelmek felismerésében segít, ha megnevezzük számára az adott érzelmet, nyugodtan mondjuk neki azt, ”megértem, hogy szomorú vagy, látom, hogy dühös vagy, de jó kedved van, ezt most kellemetlen neked, el vagy keseredve….”

A gyermekek érzelmi intelligenciája játékokkal könnyen fejleszthető. A bábokkal való játék, a szerepjátékok, a mesék jó eszközei az érzelmi fejlesztésnek. Egy példát is mutatok az érzelmek megtanulásához. Ebben a játékban a duplo figurák  jól használhatók.

Íme példaként nyolc arckifejezés, nyolc féle érzelemmel. 

forrás : Guide de l’éducateur Construis-moi des émotions, lego education

Mondjuk el a gyermeknek, hogy játékot játsszunk.

Rakjuk ki ezeket a duplo arcokat /emojik is felhasználhatók/, mutassunk rá egy-egy arckifejezésre, s kérjük meg a gyermeket, hogy nevezze meg a különféle érzelmeket, arckifejezéseket.  Hívjuk fel a gyermek figyelmét a szem és a szájformákra. Kérjük meg, hogy emlékezzen egy olyan helyzetre, amikor boldog volt. Mutassa meg, milyen az arcocskája, amikor boldog. Idézzen fel egy olyan szituációt, amikor nagyon dühös volt valami miatt.

Nagyobb gyermekekkel megbeszélhetjük, hogy többféle szavunk is lehet ugyanannak az érzelemnek a kifejezésére pl. mérges, dühös, haragos-, mókás, humoros, vicces, vidám-,bosszantó, kellemetlen, kínos… 

Több gyermekkel úgy is játszható ez a játék,  hogy megkérjük az egyik  gyermeket, hogy mutasson egy arckifejezést, s a többieknek ki kell találni az adott érzelmet.

Az ilyen kérdések segítenek az adott érzelmek kitalálásában:

Milyen érzelmet látsz?

Honnan tudod, hogy ez az arc szomorú?

Te is mutass szomorú, vagy mókás…..arcot!

Mondjuk el a gyermekeknek, hogy ha megértik, hogy mások mit éreznek, akkor tudnak másoknak segíteni, tudnak megfelelően reagálni, mindez segít a kapcsolatok kialakításában, ápolásában. Arról is érdemes beszélni, hogy nem vagyunk egyformák, ami működik az egyik emberrel, az nem biztos, hogy működik mással is, hiszen mindez függ az embertől, a helyzettől.

Van olyan ember, akit vigasztalni kell, ha szomorú, másoknak elég egy viccet elmesélni, ami felderíti őt, van, akit ilyen esetben békén kell hagyni, hogy egy kicsit egyedül, nyugalomban legyen a negatív érzésékkel. Beszéljünk arról is, hogy az arckifejezésen kívül még hogyan fejezünk ki érzelmeket, beszéljünk a testbeszédről. a járásról, a testtartásról, a kézmozdulatokról. Eljátszhatjuk hogyan jár, mozog egy boldog ember, egy szomorú, mókázó ember, milyen mozdulatokat csinál az, aki kellemetlenül érzi magát. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A weboldal  megfelelő működése érdekében cookie-kat használ. Erről bővebben az adatkezelési nyilatkozatunkban olvashatsz.