Mi is jellemző a tehetséges gyerekek teljesítményére és viselkedésére?

Silverman (1989) szerint ezekre a gyerekekre jellemző:

  • ügyesek a rejtvények megoldásában,
  • jó a humorérzékük
  • jó a memóriájuk
  • kiváló absztrakciós készséggel, matematikai gondolkodással, erős képzelőerővel bírnak
  • kreatívak , jó a problémamegoldó készségük 
  • kíváncsiak , nyitottak
  • jól teljesítenek rendszerek, komplex kapcsolatok megértésében 
  • képesek új rendszereket kitalálni
  • képesek kitartóan kutatni, dolgozni
  • játékosak, merészek – néha túlságosan is- az új dolgok kipróbálásában
  • jól teljesítenek a természettudományokban
  • tehetségesek a zenében, különféle művészeti ágakban, technikai készségek területén.

Ugyanakkor 

  • gyenge a helyesírásuk,
  •  gondot jelenthet a helyes artikuláció, a számolás-, az egyszerű memoriterek elsajátítása
  • szétszórtak, figyelmetlenek, főleg, ha valami nem érdekli őket
  •  elfelejtik a házi feladatot.
  • esetenként olvashatatlanul írnak,
  • nem a képességeiknek megfelelően teljesítenek
  • viselkedésük impulzív,
  •  indulataikat nehezen kontrollálják
  •  sokszor gondolkodás nélkül, meggondolatlanul cselekszenek 

Ezeknél a gyerekeknél az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményekben nagy különbségeket tapasztalhatnak a tanárok. Ugyanakkor nagyon érdeklődőek, motiváltak ezek a gyerekek a kreatív feladatok megoldásában.

Mit tehetünk ezekkel a diákokkal, gyerekekkel?.

Nagyon fontos a szülők szerepe és a pedagógusok szerepe.

Támogassuk, bátorítsuk a gyermekeket ,  adjunk lehetőséget a próbálkozásra, kísérletezésre. Legyünk hozzájuk türelmesek, kérdezhessenek sokat, próbáljuk elfogadni azt, hogy másképp látnak, érzékelnek dolgokat.

Mindez nem jelenti azt, hogy korlát nélkül bármit megtehetnek ezek a gyerekek. Igen is szükség van korlátokra és szabályokra.

A képességfejlesztés mellett szükséges a tehetséges gyermekek komplex személyiségfejlesztése, a tehetség pszichológiai háttértényezőinek fejlesztése, a személyiség minél integráltabb működését segítő ellátás biztosítása (önismeret-,  kommunikáció-, konfliktus-kezelés-, érzelmi-indulati szabályozás-, részképesség fejlesztése). 

Meg kell segítenünk őket a tanulásban, nagy segítség lehet részükre hatékony tanulási módszerek megtanítása.

forrás: Balassáné Tüske Ágnes, A nevelési tanácsadók szerepe a közoktatási rendszerben, szakdolgozat, BME közoktatásvezetői szakvizsga, 2012.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

A weboldal  megfelelő működése érdekében cookie-kat használ. Erről bővebben az adatkezelési nyilatkozatunkban olvashatsz.