Mit csináljak a gyerekkel?

Tüske Ágnes pszichológus

mitcsinaljakagyerekkel.hu

Aktív relaxálás!

2014. május 27. | 07:03:07

Ma olyan feszültségcsökkentő gyakorlatokat mutatok be,amelyek bármilyen helyszínen végezhetők, külön speciális eszközöket nem igényelnek.
Gyerekeknek is könnyen megtaníthatóak. Tanulás közben lazításként végezhetőek.

Amikor stresszesek vagyunk, feszesek a nyakizmaink, a vállizmaink,az állkapcsunk izmai megfeszülnek. Görcsbe rándul a gyomrunk, feszesek a karizmaink, lábizmaink, hátizmaink, derék izmaink, egész testünk feszült.
Az izomfeszültséget jól oldják az aktív relaxációs gyakorlatok.
Előnyük, hogy bármilyen helyszínen végezhetők, nincsen szükség külön eszközökre a gyakorláshoz.

Az ásítás jól oldja a feszültséget. Ásítást tudatosan is előidézhetünk ,az ásítás ragadós lehet. Ásítás során ellazulunk, mély levegőt veszünk, izmaink megnyúlnak, ellazulnak.
A nevetés jó stresszoldó módszer.
Ráncoljuk a homlokunkat, grimaszoljunk az orrunkkal, mosolyogjunk, húzzuk olyan széles mosolyra a szánkat,amennyire tudjuk, lazítsuk el az állkapcsunkat.

A nyakban mutatkozik meg leginkább az izmok feszültsége. A nyakizmok ellazítása a test többi izmát is ellazulásra készteti.
Fordítsák a fejüket nagyon lassan jobbra, majd balra. Ügyeljenek arra, hogy a fordítás csak a második csigolyát érintse, a nyaknak lejjebb nem szabad fordulnia. Végezzék el a fej fordítását mindkét irányba kétszer-háromszor. Ezt követően a nyakizmaink sokkal lazábbak lesznek. Kilégzésre hajtsák előre egy kicsit a fejet, belégzéskor középre vissza, majd kilégzéskor hátra hajlik a fej, az arc az ég felé néz. Végezzük el kétszer-háromszor lassan, lazán a gyakorlatot.

Mozgassuk meg a vállainkat, végezzünk karkörzést előre-hátra, mozgassuk, tekergessük finoman külön külön a vállunkat, miközben körben járunk. Körözzünk lazán, lassan a könyökünkkel (vállra tett kézzel) előre hátra, együtt, majd külön a két könyökkel előre hátra.

Rázogassuk lazán a karunkat, a lábunkat.

Végezzünk laza csuklókörzést mindkét irányba. Mozgassuk együtt ,majd külön a két csuklót. Rázogassuk a kézfejünket, mintha vizes lenne a kézfejünk és a vizet szeretnénk lerázogatni róla.

Nyújtózkodjunk, olyan nyújtózkodó gyakorlatokat végezzünk, amelyek ülve ,állva,de akár séta közben is végezhetők. Nyújtózkodással kinyújthatjuk az összehúzódott izmokat, a feszültség elmúlásával az izmok visszanyerik az eredeti állapotukat.

Szisztematikus relaxációval a stressz ellen!

2014. május 19. | 07:07:02

A szisztematikus relaxációs gyakorlatokkal a test különböző izomcsoportjait megfeszítjük, majd ellazítjuk.
A gyakorlatok elvégzéshez találjanak egy nyugodt, csendes helyet, ahol 10-15 percig várhatóan senki sem fogja megzavarni Önöket. A gyakorlatok ülve végezhetőek.

Olyan ülő testhelyzetet vegyenek fel, amely helyzetben a testük meg van támasztva, nem feszül. Gyakorlás előtt a szoros ruhadarabot (öv, nadrág, szoknya) lazítsák meg.
Gyakoroljanak kb. 10-15 percig.
Minden egyes mozdulatnál számoljanak magunkban 10-ig, s tartsák a feszítést 10 másodpercig. Törekedjenek az egyenletes légzésre gyakorlás közben. tovább >>>

A stresszről!

2014. május 12. | 09:32:07

A legutóbbi blogomban arról írtam, hogy a stressz minden emberre hatással van.
A stressz befolyásolja a gondolkodásunkat, a viselkedésünket, teljesítményünket, testi-lelki állapotunkat.
Mivel mindannyian különbözőek vagyunk-, a stressz is különbözően hat ránk.
Ismernünk kell magunkat, fontos az önismeret, hogy lássuk, hogy melyek azok a tipikus helyzetek, amelyek stressz források az életünkben.
Ennek felismeréséhez gyűjtsük össze, készítsünk egy listát a számunkra stresszes helyzetekről:

• a stressz helyzet pontos leírása ( hol történt, mikor történt, pontosan mi történt)?
• milyen formában észleltem a stresszt?
• ki volt még rajtam kívül érintett ebben a helyzetben(gyermek, házastárs,kolléga…)?
• mit tettem a helyzet kezelésre?
• mi lett mindennek a következménye rám nézve?

Amennyiben sikeresen leírtunk több helyzetet, nézzük meg, hogy vannak-e visszatérő,tipikus stressz források az életünkben.
Figyeljük meg azt is, hogy találunk-e hasonlóságot az egyes stressz-keltő helyzetek kezelésében.
Mindenkinek van valamilyen eszköze, megküzdési (coping) módszere, amelyek alkalmasak a stressz helyzetek leküzdésére. Ezek a módszerek megtanulhatók, elsajátíthatók.
A következő blogunkban néhány tanácsot adunk,néhány könnyen megtanulható gyakorlat mutatunk, amelyek segítséget nyújtanak a stressz helyzetek megelőzéséhez, kezeléséhez.

Címkék

A stressz megbetegíthet ?

2014. március 31. | 09:16:17

Ha olyan helyzetbe kerülünk,amit nem tudunk megoldani,amikor nem eredményesek a megszokott”megküzdési stratégiák”,amiket eddig alkalmaztunk-egész biztosan megjelenik a stressz valamilyen formája.

A stressz sokféle formában jelenik meg.
Düh,harag,szorongás,kedvetlenség,depresszió,motiválatlanság,olyan testi tünetek,mint fejfájás,gyomorfájás,alvászavar,különféle betegségek, az immunrendszer gyengesége, a testsúly változása,általános fáradtság,figyelemkoncentrációs problémák,gyermekek esetében teljesítményromlás az iskolában dolgozatíráskor, feleléskor,versenyeken, agresszivitás,indokolatlan dühkitörések.Felnőttek esetében romlik a munkateljesítmény,a munka rutinszerűvé válik.

A stressz hatással van a teljesítményünkre, a gondolkodásunkra,az érzelmeinkre, az életvezetésünkre, testi működésünkre, egészségünkre.Ha a stressz hosszabb időn keresztül fennmarad, fennáll a burnout-,a kiégés kialakulásának lehetősége.
Mit is jelent a kiégés?
H.J. Freudenberger szerint a kiégés hosszú ideig tartó érzelmi megterhelés, stressz nyomán lép fel.Egy olyan fizikai, érzelmi, mentális kimerülés, ami együtt jár a reménytelenség és inkompetencia érzésével,együtt jár céljaink elvesztésével.
A stresszre való érzékenységben nagy egyéni különbségek vannak, mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében.

A stressz érzékeny emberek esetében nagyobb a kockázata a szív és a keringési problémák, betegségek kialakulásának.
Mindenkinek van valamilyen technikája,”megküzdési stratégiája” a stressz leküzdésére. De ezek a “technikák” megtanulhatók, elsajátíthatók.

Hatékony módszer a relaxáció megtanulása.Relaxációval csökken a feszültség szintünk, nő a teljesítményünk.
Nevelési tanácsadók gyermekeknek szerveznek autogén tréninget.
De a stressz ellen hatékony a jóga, a fizikai aktivitás, a sport,minden örömmel végzett tevékenység.

Álljon itt néhány egyszerű légzőgyakorlat, amely gyakorlatokat néhány percig végezve a feszültségek elolvadnak, az elme megnyugszik.

1.Séta közben szabályosan lélegezz, 1-2-3-4-lépés belégzés,1-2-3-4 lépés lassan fújd ki a levegőt.Ismételd meg 4-5-ször
Ugyanolyan hosszú ideig tartson a belégzés, mint a kilégzés.
2. Ülő helyzetben végezhető gyakorlat : orron keresztül lassan lélegezz be, majd szájon keresztül lélegezz ki. Ismételd el 4-5-ször, vagy
belégzés orron keresztül, magunkban számoljunk kettőig, majd kilégzés szájon keresztül, miközben magunkban négyig számolunk , egy alkalommal 7-10 be-, és kilégzés végezhető.

Milyen az önérvényesítő testbeszéd?

2014. március 24. | 06:41:10

Az önérvényesítő testbeszéd  összhangban van azokkal az érzelmekkel, gondolatokkal, amit közölni akarunk.

Az arckifejezésünknek illeszkedni kell a kifejezett érzelmekhez. Ha boldogok vagyunk, – nyugodtan mosolyogjunk, nevessünk. Ha egy tragikus hír közlése közben a tévében a hírolvasók mosolyognának, nevetgélnének-az összezavarná a nézőket.

A mondanivalónkat megfelelő gesztusokkal kísérjük, ügyeljünk arra, hogy a  gesztusaink ne tereljék el a figyelmet a beszéd tartalmáról. Beszéd közben ne babráljunk a kezünkkel,   ne játszunk a tollal vagy a  kulccsal, ne gyűrögessünk papírdarabokat, ne tördeljük az ujjainkat, ne doboljunk az asztalon, ne rágjuk a körmünket.

Ruházatunk tudatos és ösztönös választás következménye. Ha jó kedvünk van , ösztönösen színes pulóvert, szoknyát, ruhát öltünk. Ruházatunk kifejezheti vallási hovatartozásunkat, értékeinket, életkorunkat. Gondoljunk arra, amikor egy idősödő nő nem tudja a  korát elfogadni és tiniknek való öltözékekben jár. Egy jól megválasztott öltözékkel  elrejthetjük előnytelen testrészeinket.  Az öltözködés segít abban,hogy  (pl. állásinterjú) tapasztaltnak lássanak bennünket.  Fontos, hogy ruházatunk tükrözze a személyiségünket,  s az  alkalomhoz, környezethez, időjáráshoz illő, megfelelő legyen.

Beszéd közben nézzünk a beszélgető partnerre, ne nézegessünk a földre, a távolba messze-  a beszélgető partnerünk feje felett, mellett. A partnerrel való szemkontaktus segít abban, hogy arra összpontosítsunk, amit a másik mond . Azt a benyomást kelti, hogy  figyelünk rá, fontos nekünk a vele való kommunikáció.

Egyenes háttal üljünk, álljunk beszéd közben, de testtartásunk ne legyen merev.Beszéd közben kényelmes  távolságra legyünk a partnertől. Tiszteljük a másik ember személyes terét. Ha a másik ember túl magas, és mi hátrányban érezzük magunkat a testmagasságunk miatt, akkor javasoljuk, hogy inkább üljünk le mindketten beszélgetés közben.

Beszéljünk folyékonyan, egyenletes tempóban és hangerővel, ne harsogjuk túl a másikat. Gondoljunk arra, hogy bennünket is mennyire zavar, ha egy étteremben ülve minden szót hallunk, amiről egy másik asztalnál ülő személy beszél. Ugyancsak zavarba ejtő lehet a harsogó telefonálás. Beszéd közben nyugodtan tartsunk szüneteket. Ne használjunk olyan töltelékszavakat, mint : ” hát, tényleg, izé, nos, tudod, úgy értem…”.

 

A non-verbális kommunikáció ereje!

2014. március 17. | 07:13:40

A  múlt héten arról írtam a blog bejegyzésemben, hogy a gyermekek megfigyelik, utánozzák a viselkedésünket és azt is megtanulják, amit nem akarunk nekik megtanítani. Így van ez abban az esetben is, ha amit mondunk  -nincsen összhangban az érzéseinkkel, gondolatainkkal, amikor “vegyes üzeneteket “küldünk.

Ilyen esetben a testbeszédnek hiszünk, azt gondoljuk igaznak.

Mi szerint értelmezzük a mások által küldött információkat? Egyes kutatók szerint az üzenetek, amiket küldünk 20 %-ban a beszéd tartalmától, 25%-ban a hangerő, hangmagasság, hangszín és 55 %-ban attól függ, hogy mit látunk.

 

Arra biztatom a beszélgető partneremet: ” mondd el, hogy mi bánt, szívesen meghallgatlak  “- ugyanakkor beszélgetés közben másfele nézegetek, firkálgatok, kulccsal játszom, többször ránézek az órámra, terpeszkedem , csúszkálok a széken, piszkálom a körmöm, babrálok a ruhámmal, mobiltelefonon sms-t küldözgetek – ezzel non verbálisan azt jelzem a beszélgető partnernek, hogy ” unatkozom, nem érdekelsz, fejezd már be a mondanivalódat”.

Testbeszéddel azt fejezzük ki, hogyan érezzük magunkat. Jelezhetjük azt, hogy félünk, hogy  zavarban vagyunk, stresszesek vagyunk, félünk, elesettek-, dühösek-, szomorúak-, jókedvűek-, boldogok-,  vidámak vagyunk, unatkozunk.

A járásunk, testtartásunk, fizikai kontaktus és  szemkontaktus másokkal, kézfogásunk, mozdulataink,  személyes tér  ( az a távolság, amit tartunk, amikor egy másik emberrel beszélünk ), arckifejezésünk,  a hangerőnk, hangszínünk, a mód ahogy a levegőt vesszük, frizuránk, ruházatunk, ruházatunk kiegészítői (táska, öv, ékszer) – mind mind fontos elemi a testbeszédnek. Ruházatukkal is  sokféle dolgot kifejezhetünk.

Másképpen öltözünk, ha ruházatunkkal fel akarjuk hívni magunkra a figyelmet, vagy szeretnénk “láthatatlanok lenni”. Ruházattal jelezhetjük a pénzügyi helyzetünket, státuszunkat, képesek vagyunk tiszteletet ébreszteni másokban, tudunk önbizalmat mutatni, tapasztaltnak, tapasztalatlannak látszani…

Az önérvényesítő testbeszéd megfelel a szavaknak, amit mondunk és az  általunk megélt  érzelmeknek. Ha mérgesek vagyunk,  nyugodtan nézzünk mérgesen,- mosolyogjunk, ha boldognak érezzük magunkat.

Az önérvényesítő testbeszéd megerősíti és kiemeli azt, amit szavakkal ki akarunk fejezni, nem zavarja össze a másik embert, a gyermeket.

 

A gyermekek azt is megtanulják, amit nem akarunk nekik megtanítani!

2014. március 11. | 05:38:25

Albert Bandura pszichológus 1961-ben végzett egy érdekes kísérletet, amelyben a gyermekek azt figyelték meg, amint a felnőtt agresszíven viselkedik egy bábuval, (Bobo-baba).
A megfigyelést követően a gyermekek hasonló viselkedést mutattak a babával szemben.
Egy későbbi kísérlet arra is rámutatott, hogy a gyermekek az általuk szeretett személy viselkedését sokkal gyakrabban és szívesebben utánozzák.
Akár önérvényesítően, “asszertíven” vagy esetleg “agresszíven” viselkedünk szülőként bizonyos helyzetekben, az mintául szolgálhat a gyermekünknek.
Az önérvényesítő “ASSZERTÍV” viselkedés nem agresszió.
Amikor az agresszív viselkedésről beszélünk- nem csak a fizikai erőszakra kell gondolnunk.

Nem önérvényesítő, hanem agresszív viselkedés az is,ha:
– mások érzéseit , véleményét nem vesszük figyelembe,
– nem kötünk kompromisszumokat,
– vitában minden áron győzni akarunk,
– azt tesszük, ami nekünk jó,még akkor is, amikor az másik embernek nem elfogadható,
– nem vállalunk felelősséget a tetteinkért, másokat okolunk, hibáztatunk azért, ami velünk történik,
– másokat folyamatosan kritizálunk, megszégyenítünk,ugyanakkor mi semmilyen kritikát nem fogadunk el,
– figyelmen kívűl hagyjuk azt, amit nem akarunk meghallani,
– kiabálunk,
– érzéketlenek vagyunk a másik emberrel szemben, kíméletlenül haladunk a magunk útján,
– megpróbálunk másokban bűntudatot kelteni, a háta mögött hibáztatunk valakit, érzelmi nyomást gyakorolunk a másikra ” ha igazán szeretnél, ezt nem tennéd velem”…( közvetetten agresszív viselkedés)

Gondoljunk arra, hogy mi is mennyire jelentéktelennek,sértettnek, mérgesnek, tehetetlennek, ijedtnek,megalázottnak érezzük magunkat, ha velünk szemben mások agresszíven lépnek fel.

A dicséret hatása a gyermekek teljesítményére és viselkedésére!

2013. szeptember 19. | 05:24:11

Sok helyen olvashatjuk azt, hogy a gyermekeket dicsérni és ösztönözni kell, hogy erőfeszítésre sarkalljuk őket, hogy le tudják győzni  a nehézségeket és el tudják viselni a kudarcokat.

Pár hete egy érdekes írást olvastam arról, hogy a nem megfelelő dicséret negatív hatással lehet a gyermekek viselkedésére, teljesítményére. A cikkben egy amerikai kutató, (Carol Dweck) kifejezetten okos, intelligens, okos ötödikes gyermekekkel végzett kísérletéről olvashatunk. 

  •           A kísérlet első szakaszában intelligencia tesztet töltöttek ki a gyerekek. Ezt követően a gyermekek egyik csoportja azt az információt kapta a kutatóktól, hogy azért oldották meg ilyen kiváló eredménnyel a feladatokat, mert ők „nagyon ügyesek ebben”. A másik csoportba tartozóknak azt jelezték vissza a kutatók, hogy azért lettek jók az eredményeik, mert „nagyon keményen dolgoztak”.
  • ·         A kísérlet második szakaszában a gyermekek dönthettek arról, hogy második körben könnyű feladatokat kapnak, vagy egy olyan tesztet oldanak meg, ami nehéz feladatokat tartalmaz, viszont a megoldásából sok tapasztalatot szerezhetnek. Azok a gyermekek választották a nehezebb feladatokat, akiket erőfeszítéseik miatt dicsértek. Az okosságukért megdicsért gyermekek viszont nem mertek kockázatot vállalni, ők a biztonságra mentek és a könnyebb feladatokat választották.
  • ·         A kutatás harmadik szakaszában mindkét csoportba tartozó gyermekek olyan nehézségű feladatot kaptak, amelyeket egyikük sem tudott megoldani. A kutatás meglepő eredményt hozott. Azok a gyermekek, akiket „okosságukért” dicsértek meg –nagyon nehezen tűrték a kudarcot, sikertelenségüket megélve teljesen letörtek, sokan közülük azt élték meg, hogy nem is olyan „okosak, tehetségesek”, sőt a következő tesztsor megoldásakor teljesítményük is romlást mutatott. 

A fentiek is azt támasztják alá, hogy mennyire fontos az, hogy mindig pontos visszajelzést adjunk a gyermeknek magatartásáról, teljesítményéről.  A „ma jól viselkedtél, ma ügyes voltál” – mondatokat nehéz értelmezni. Helyette ilyen dicséreteket adhatunk gyermekünknek:

„ Ma büszke voltam rád, hogy kölcsön adtad a kedvenc játékodat a testvérednek.”

„Megdicsérlek, mert az iskolatáskádba egyedül bepakoltad a könyveidet, füzeteidet.” 

 A teljes cikket itt olvashatod:

http://divany.hu/poronty/2013/08/14/iskolakezdes_ne­_mondja_a gyereknek_hogy_okos/

 

 

 

 

    

 

 

A sikertelen iskolakezdésről !

2013. augusztus 12. | 16:33:56

36984_alvo-gyerek-180x-d0002F53080ea33c32d3d

Az általános iskolában tanuló gyermekek
10-15%-a különböző típusú és súlyossági fokú tanulási problémákkal küzd,amelyek megfelelő segítség hiányában életesélyeiket jelentősen korlátozzák.
Ezen gyermekek iskolai pályafutásuk alatt számos kudarcot élnek meg, bukdácsolnak, évet ismételnek, gyenge osztályzatokat kapnak – mindezt azért, mert pedagógiai szempontból ők speciális segítséget igényelnek. A teljesítményzavarok mellé társuló viselkedési problémák tovább nehezítik a gyermek és környezete kapcsolatát.
tovább >>>

A hibátlan beszéd szerepe a sikeres iskolakezdésben!

2013. augusztus 6. | 07:15:07

Az óvodáskor az egyik legfontosabb szakasz a beszédfejlődés szempontjából.
Az iskolakezdés előtti időszak a beszédnevelés, az esetleg még fennálló
beszédhibák javításának az időszaka.
Néha a gyermek nyelvi rendellenességeit csak az iskolaérettségi
vizsgálat tárja fel.Ekkor igen gyakran már késő, hogy az iskolakezdésre
korrigálják a hanghibákat vagy más nyelvi zavarokat.
Dr Csíky Csabáné, logopédus terapeutát arra kérem, hogy meséljen arról, hogy
miért alapja a sikeres iskolai beválásnak a tartalmilag és formailag hibátlan,szép
beszéd. tovább >>>

A sikeres vagy sikertelen iskolakezdésről !

2013. július 31. | 09:27:34

Minden kisiskolás jó tanuló szeretne lenni.
A gyerekeket az motiválja kiemelkedő teljesítményre, hogy örömet szerezzenek a szüleiknek, s cserébe elismerést, dicséretet, szeretet kapjanak.
Ebben az életkorban a legfőbb tanulásra ösztönző erő: a szülők ( szeretett személyek ) elismerése, szeretete, s az a félelem, hogy ezt a szeretetet el is lehet veszíteni. A szülők mellett a pedagógusoknak is meg akarnak felelni.
tovább >>>

Amikor a szülők válnak! Milyen hibákat követnek el a szülők a válás során ?

2013. július 22. | 07:21:52

A válás mind a felnőtteket, mind a gyermekeket megviseli. A gyermekek sokszor azt élik meg, hogy ők a hibásak abban, hogy a szüleik házassága tönkre ment.
A szülők közös felelőssége, hogy elmondják a gyermeknek :
” Anya és apa elválnak, de ennek semmi köze hozzád.”
” Mi, a nagyok ezt megoldjuk.”
” Neked ugyanúgy a szüleid maradunk.”
” Én mindig az anyukád, az apukád mindig az apukád marad, nem kell választanod.”

Váláskor óhatatlanul felmerül a gyerek elhelyezés kérdése. Kihez kerüljön a gyermek? tovább >>>

Amikor az okos, tehetséges gyermek a képességei alatt teljesít!

2013. július 9. | 07:44:02

A kisfiú -nevezzük Tominak- édesanyja azért keresett fel, mert közeledett a tanév vége , s Tomi két tantárgyból is bukásra állt.
Az édesanyja elmondta, hogy most már ő sem biztos abban, hogy okos a kisfia, mivel Tomi tele van kettesekkel, hármasokkal, történelemből és angolból pedig biztosan meg fog bukni. Az anya elmondása szerint Tomi mindig is különc fiúcska volt. Öt évesen már folyamatosan olvasott,(egyedül tanult meg olvasni),most pedig semmilyen könyvet nem hajlandó a kezébe venni, utálja az olvasást, a tanulást is .
Néha az anyuka olvassa fel neki a leckét és hallás után tanulja meg. A házi feladatát gyakran elfejti megírni, “nincs semmi feladva”- válaszolja, ha a szülők kérdezik.
Képes órákon keresztül vitatkozni, megmagyarázni, hogy mit miért nem kell megtanulni. Majd ha a szülők rákényszerítik, akár negyed óra alatt is képes az anyagot elsajátítani. tovább >>>

Amikor az apa nem az igazi apa!

2013. július 2. | 17:04:43

A tv 2 Családi titkok című műsorában láttam a következő esetet.
A filmben egy fiatal lányt baleset ér , s arcán olyan sérüléseket szerez, hogy az arcát csak plasztikai műtéttel lehet nyomtalanul helyre állítani.
A lánynak nagyon fontos a műtét, színészetet tanul , retteg attól, hogy az álmait fel kell adni. A műtét nagyon drága, a szülőknek pedig nincsen elég pénze. A helyzetet az is bonyolítja, hogy egy vérvétel után az anya megtudja, hogy lányának nem a férj a biológiai édesapja. Az anya kétségbe esetten, titokban , a férje tudta nélkül felkeresi lánya biológiai apját, s pénzt kér tőle lányuk műtétjére. A biológiai apa ad pénzt a műtétre, de megzsarolja az anyát , hogy mindent elmond a férjnek és a lánynak.
Természetesen a férj tudomást szerez arról, hogy a lány, akit 18 évig nevelt nem az ő gyermeke. Nagyon csalódott, azonban nagyon szereti a feleségét,és a lányt, akit születésétől fogva nevelt -, úgy dönt hogy nem válik el a feleségétől.
A feleségét támogatva együtt felkeresik az apát, s azt követelik tőle, hogy ne avatkozzon az életükbe, ne keresse a kapcsolatot a lánnyal, ne tegye tönkre a “lányuk ” életét. A biológiai apa végül nem fedi fel a kilétét a lánya előtt.
Az anya és a férje “megnyugszanak “, s abban egyeznek meg, hogy valamikor talán elmondják a lánynak, hogy ki is a biológiai apa. tovább >>>

Az önmagát beteljesítő jóslat !

2013. június 10. | 07:12:34

Szülőként nem mindig gondolunk arra, hogy ítéleteink, szavaink milyen mély nyomokat hagynak a gyerekekben. Pedig felnőttként is pontosan fel tudjuk idézni, hogy milyen megbélyegző kritikával illettek bennünket, akár 30 évvel ezelőtt. Ki ne emlékezne ilyen mondatokra:
” Hogy tudsz ilyen hülyeséget mondani? Lusta vagy! Rendetlen vagy! Kövér vagy! “…
Sok sok évvel később is fájnak az ilyen mondatok, s újra átélhetjük a régi sérelmeket, ha pl. a munkahelyen kritikával illetik a teljesítményünket.

R. Rosenthal és L. Jacobson 1969-ben kísérletet végeztek egy amerikai középiskolában. Pszichológusként arról informálták a tanárokat, hogy egy új intelligencia vizsgálati módszert tesztelnek, s ezzel az új intelligencia teszttel kiválasztják minden osztályból a kivételes képességű gyerekeket.
Valóban letesztelték a gyerekeket, és kiválasztottak közülük egynéhány átlagos képességű gyereket. A tanároknak azonban azt mondták, hogy a kiválasztott gyerekek mind nagyon jó képességűek és ez hamarosan majd megmutatkozik a gyerekek tanulmányi eredményében.
A kutatók egy év múlva újra elmentek a középiskolába és azt tapasztalták, hogy a közepes képességű gyerekek, akikről a tanárok azt hitték,hogy mind rendkívül intelligensek, az összes osztályban a legjobban teljesítő tanulók közé tartoztak.

A tanárok bíztak a gyerekekben, jó teljesítményt vártak el tőlük, s a tanulók ennek megfelelően viselkedtek.

Egy kolostor falán található idézetre hívom fel a figyelmeteket:

” Vigyázz gondolataidra, mert szavaiddá válnak!
Vigyázz szavaidra, mert tetteiddé válnak!
Vigyázz tetteidre, mert szokásaiddá válnak!
Vigyázz szokásaidra, mert személyiségeddé válnak!
Vigyázz személyiségedre, mert az lesz a sorsod! ”

Az a “szörnyű” kamaszkor

2013. június 1. | 13:53:51

Ranshburg Jenő pszichológust szeretném idézni, aki az alábbi intelmeket fogalmazza meg kamasz gyerekek szüleinek.
A tizenhat-tizenhét éves gyerek az esetek jelentős részében felfedezi, hogy rettentően magányos. Miközben persze sok társ veszi körül, igazából egyedül van – ezért elkezdi kinyújtani csápjait a szülei felé. tovább >>>

Gyökerek nélkül nem lehet repülni

2013. május 27. | 07:20:32

A “gyereknap” apropóján egy idézetet szeretnék megosztani veletek.
Az idézet Bertold Ulsamertől való, aki a Hellinger -féle családállításról írt könyvet.

A család az az alap, amelyben gyökeredzünk. Amíg ezeket a gyökereket nem ismerjük (fel), szárnyaink gyengék maradnak. A családfelállítás az egyik lehetséges módja annak, hogy felfedezzük ezeket a gyökereket, és megszabadítsuk őket mindattól, ami árt nekik és gyengíti őket. Akkor a gyökerekből a szárnyakba áradhat az erő.”