Az általános iskolás tanulók 10-15 %-a küzd valamilyen típusú tanulási nehézséggel.
Ezek között a tanulók között lehetnek kifejezetten okos gyermekek is,- akik kiemelkedő értelmi képességeik ellenére, valamilyen részképesség gyengeség miatt, nehezen birkóznak meg az olvasással, számolással, vagy az írással.
Ők folyamatos kudarcnak vannak kitéve, sikertelenek az iskolában, gyenge osztályzatokat kapnak, esetleg bukdácsolnak, teljesítmény zavaruk mellé előbb–utóbb viselkedési zavarok is társulnak, ami tovább nehezíti beilleszkedésüket az osztályközösségbe. A majdani tanulási nehézségre utaló jelek már óvodás korban felismerhetők.
Arra kell törekednünk, hogy olyan gyermekek kezdjék meg általános iskolai tanulmányukat, akik mind mentálisan, mind szociálisan, viselkedésükben érettek az iskolakezdéshez.
Az elkövetkező hetekben arról írok, hogy milyen jellemzői vannak az iskolaérettségnek, s konkrét gyakorlatokat javasolok az egyes megismerő funkciók fejlesztésére.
Az iskolaérett kisgyermek nagymozgása koordinált, egyensúlyérzéke jó, kialakult a kezesség (jobb vagy balkezes), szem-kéz, szem-láb koordinációja jó.
Példák a nagymozgások, finom mozgás fejlesztésére:
• járás, futás különböző irányokba, fordulással , tempó váltással, különböző tárgyak megkerülésével
• ugrások páros lábbal, egy lábon előre-hátra, pl. karikába ugrás
• kúszás, mászás különböző akadályok megkerülésével, különböző akadályokon átmászással
• egyensúly fejlesztése (kiváló játszótéri eszközök vannak), gördeszkán ülve, állva egy kifeszített kötéllel húzza magát, padon kúszik végig a gyermek,fellépés, leugrás padra, kisszékre
• célba dobás, kugli, labdajátékok, lábbal-kézzel különböző formák rajzolása homokba
• gyurmázás, építőjátékok( Legó), papírhajtogatás, ollóval meghatározott minták vágása, formák átírása, másolása
• gyöngyfűzés, papírdarabok összevarrása, különböző formák kiszínezése, minták kirakása
• kézzel-ujjal festés, rajzolás krétával, színes ceruzával nagy felületre pl csomagolópapírra